reszocializációs program

A Nádej-Reménység nonprofit szervezet 1995 óta nyújt hosszú távú segítséget terápiás közösség formájában olyan 16-55 éves férfiak számára, akik az alkohol, a kábítószer és a játékszenvedély függőségében élnek.
Központunk komplex reszocializációs programjának célja a függőségben levők társadalomba, a családba és a munakerőpiacra történő integrációja és reintegrációja.
Az intézményben 16 kliens lakhatását tudjuk biztosítani kétágyas szobákban.
A segítségnyújtás szakszerű megvalósításáról pszichológus, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, pedagógus, szociális tanácsadó, pszichiáter és körzeti orvos gondoskodik.

A felvétel feltételei:

  • pszichiáter, ill. addiktológus ajánlása,
  • nyomtatványok kitöltése: Kérelem és adatok, A kérelmező felkészítése a személyes beszélgetésre (megtalálhatók a honlapon a letölthető dokumentumok között),
  • személyes beszélgetés a szervezet igazgatójával,
  • megegyezés a reszocializáció pénzügyi hozzájárulásának fedezéséről,
  • a reszocializációs ellátásról szóló szerződés aláírása.

A kliensnek joga van:

  • a komplex reszocializációs ellátáshoz,
  • aktuális kérdések, javaslatok előterjesztéséhez a terápiás közösség ülésein.

A kliens köteles:

  • megtartani absztinenciáját,
  • építő módon viselkedni a terápiás közösségben,
  • együttműködni a központ munkatársaival a saját fejlődése érdekében.
 

:: A resocializációs folyamat felépítése

  1. fázis: Adaptációs-motivációs fázis – a közösség viszonyaihoz való alkalmazkodás. A kliens kezdetben egyszerűbb munkákra van beosztva (takarítás, kert). Részt vesz a terápiás csoportokon. Ebben az időszakban nem hagyhatja el a központ területét felügyelet nélkül, a családdal való kapcsolattartás a legszügségesebbre van korlátozva. Amennyiben a kliens fejlődni akar, elsajátítja a közösség szabályait, elfogadja magát és társait, megszívleli a tapasztaltabbak építő tanácsait.
     
  2. fázis: A növekvő felelősség időszaka. A kliens továbbra is egyszerűbb munkákat végez, de már munkájáért elkezd felleősséget vállalni. Elkezdi építeni családjával a kapcsolatot, egy napra meglátogathatja hozzátartozóit. A közösség aktív tagjává válik: A kliens fizikai és pszichikai teljesítőképessége fejlődik, megtanul összpontosítani az adott feladatra. Elkezd felelősséget vállalni kimondott szavaiért, tetteiért és másokért.
     
  3. fázis: A kliens képessé válik folyamatos és felelősségeteljes munkavégzésre – megbírkózik összetettebb munkákkal is. A terápiás csoportokon aktívan vesz részt, tud adni és kapni is. Megtanulja megoldani a konfliktushelyzeteket. Egyre inkább önállóvá válik: dolgozik szociális helyzetén, kapcsolatai helyreállításán. A kliens megtalálja élete értelmét és célját, ellenállóvá válik mások ártó véleményével szemben, hízelgéssel nem hagyja magát befolyásolni, a kritika alatt nem omlik össze. A kliens támogatást kap, hogy ne féljen a nehézségektől, hogy merjen szembenézni a valósággal, hogy megtalálja a megoldást problémáira. Antiszociális viselkedését átváltoztatja proszociálissá, képessé válik mélyebb kapcsolatok kialakítására.
     
  4. fázis: A társadalmi élethez való alkalmazkodás. A kliens még részt vesz a terápiás foglalkozásokon, de már képes hat-nyolc óra munkavégzésre védett munkahelyen, képes megállni a helyét a munkaerőpiacon.
     
  5. fázis: Posztreszocializációs fázis. Magában foglalja az utánkövetést, a teljes reszocializációban való támogatást – az elért eredmények megszilárdítása érdekében.

A reszocializációs folyamat első három fázisa képezi az alapkezelést, amely egyéntől függően 8-18 hónapig tart. A 4. fázis átmeneti jellgű, célja a természetes környezetbe történő visszailleszkedés. Segítséget nyújtunk a munkába lépés, valamint a tanulmányok folytatásának elintézésében. Az segítségnyújtás módszerei:

  • A reszocializációs program befejeztével több felépült kliens számára alakítottunk ki – alakítunk ki munkahelyet.
  • Néhány hónappal a program befejezését megelőzően a klienssel közösen elkezdjük feltérképezni a lehetséges munkahelyeket. Felvesszük a kapcsolatot a munkaügyi hivatallal, vállalkozókkal, információkat gyűjtünk. Ezek alapján a többség képes önállóan munkahelyet találni, megtanul kiállni az érdekeiért.
  • Akiknek további segítségre van szüksége, őket hosszabban támogatjuk, segítünk nekik munkát találni, elintézni a szükséges iratokat, elkísérjük őket a felvételi beszélgetésre...
  • Azok számára, akik tanulmányaikat szeretnék folytatni, rendelkezésükre bocsátjuk a szükséges információkat.

5. fázis: posztreszocializációs. A segítségnyújtás módszerei:

  • Ambuláns kezelést és tanácsadói szolgáltatást nyújtunk.
  • Havonta csoportos foglalkozást szervezünk a hozzátartozók és a volt kliensek számára, telefonos és elektronikus úton tovább tartjuk velük a kapcsolatot, szükség esetén hosszabban támogatjuk őket.
  • A legtöbb nehézséggel a lakhatás megoldása jár. Segítünk albérletet találni vagy szállást biztosítunk átmeneti otthonunkban.
 

:: Terápiás környezet

  1. Terápiás közösség
    Kialakítása elsősorban a közös célra épül. Az elérni kívánt közös cél, hogy azok a kliensek, akik felvételt nyertek a közösségbe, képesek legyenek felfedni a gyengeségeiket, hiányosságaikat, készek legyenek a régi lebontására, és ezzel párhuzamosan fel tudjanak építeni egy új, megváltozott életmódot, továbbá új készségeket sajátítsanak el.
    A közösség minden tagjának éreznie kell, hogy felelősséggel tartozik a közösséggel szemben. A felelősségtudat és a felelősség elfogadása a közösség kialakításának alapvető feltételét képezik.
    Szükség van a visszajelzésekre és azok elfogadására. A visszajelzés nyílt és határozott, de semmiképpen sem lehet bántó. Célja, hogy az önértékelést javítsa, és erősítse a közösség összetartását. A kritikának a fejlődést kell szolgálnia, nem lehet öncélú.
    A közösségre jellemző továbbá, hogy az egyén védelmet talál benne, hiszen a közösség gondoskodik minden egyes tagjáról, biztosítja a folyamatos fejlődést. A közösség tiszteletben tartja a személy autonómiáját, függetlenségét. Az egyén pedig elfogadja és követi a közösség szabályait.
    A közösség kedvező pszichés klímát alakít ki és tart fenn, amelyben a kliensek képesek dolgozni konfliktusaik, nehézségeik megoldásán. A konfliktusokat meg kell tanulni idejében és helyesen kezelni: a bizalmi légkör sikeres kialakítása segít, hogy a kliensek és a személyzet közötti, valamint maguk a kliensek közötti kapcsolat kiegyensúlyozott és tiszteletteljes legyen.
     
  2. Individuális foglalkozás
    A személyes foglalkozás körébe tartozik a problémák meghallgatása és a megoldás keresése, a sóvárgás leküzdése, a szeparációból származó feszültség kezelése, az önismereti kérdőívek kitöltése és megbeszélése, a lelki eredetű problémák pszichodinamikai megközelítése (gyermekkori konfliktusokból származó traumák újbóli megvilágítása), érzelmi segítségnyújtás az aktuális nehézségek áthidalásához, individuális fejlesztési terv kidolgozása, adminisztráció, hivatalos ügyintézésre felkészítés, levélírás, kérelem megfogalmazása, stb.
     
  3. Szülők, hozzátartozók, barátok csoportja
    Támogatja a kliens felépülését, segít a kliens és családja között kialakult feszültség csökkentésében, felkészíti a klienst a rendszeres hazalátogatásra.
     
  4. Önsegítő csoport
    Mentálhigiénés támogatás nyújtása a felépült kliensek, ill. az átmeneti otthon lakóinak részéről.
 

:: Az alkalmazott terápiás módszerek

  1. Önismeret
    Változások csak akkor várhatók, ha a kliens megismeri önmagát.
  2. Személyiségfejlesztés
    Feltérképezzük a szenvedélybetegek jellemének és személyiségének torzulásait, kutatjuk a függőség kialakulását megelőző személyiségük állapotát, és segítséget nyújtunk annak építésében.
  3. Csoportos biblioterápia
    Amióta művészet létezik, ismerjük gyógyító hatását is. Kihasználjuk a lehetőségeket, melyeket az irodalmi művek rejtenek magukban a személyiség formálása szempontjából.
  4. Valóságterápia
    A felelősséget figyelmen kívül hagyó, éretlen személyek könnyebben válnak függővé, mivel nem számolnak reálisan a következményekkel, és indokolatlan rizikót vállalnak. A kezelés részét képezi ezért a valóságérzet megerősítése.
  5. Kreatív terápia
    A kreatív csoport szocioterápiás módszerként teret biztosít az egyén kreatív képességeinek fejlesztéséhez. Ebben a folyamatban segítséget nyújtunk a klienseknek, hogy harmonikusan beépüljenek a csoportba.
  6. Érzelemterápia
    Az ember életében nagy szerepet játszik, hogy miben találja meg örömét. Ez neveltetés, példa és önnevelés kérdése. Csökkenti a függőség kialakulásának veszélyét, ha az embernek hasznos kedvtelései vannak, tudja élvezni a zenét, a természetet, a mozgást, a társas játékokat, és örömét leli emberi kapcsolataiban.
  7. Szituációs játékok
    Segítik az egyén önismeretét, a verbális és nonverbális kommunikációt, a csoport összetartozását.
  8. Visszaesés megelőzése
    Ennek a témának állandóan nyitva kell maradnia, hogy a kliensek őszintén és bátran merjenek segítséget kérni krízishelyzet esetén.
  9. Szabadidő hasznos eltöltése
    A közös játékok, kirándulások, barkácsolás, olvasás, beszélgetések a szabadidő értelmes eltöltéseként szolgálnak.
  10. Életbölcsességek, maximák
    Fejlesztik az önálló vélemény, a kritikus gondolkodás kialakítását.
  11. Gyógyhatású foglalkozások
    Ergoterápiás foglalkozásokról van szó, melyek a kliensek általános és speciális képességeit fejlesztik.
  12. Munkaterápia (átmeneti és tartós foglalkoztatás)
    Az éjszakai életmódhoz szokott, tartósan munkanélküli, esetenként csökkent munkaképességgel rendelkező személyek a belépés első napjától fogva részt vesznek a munkában. Megtanítjuk őket a kert gondozására, a konyhai munkákra, a rendtartásra maguk körül, a házban, és a központ egész területén. Megtanulják a folyamatos és kitartó munkavégzést, a munkatársak és a munkahely tiszteletben tartását.

 

up icon_48